10 éves a kormányzás
Vissza a kezdőlapra

Bevándorlás: Magyarországnak volt igaza

A bevándorlás kérdése már a tömeges bevándorlás nagy kezdőéve, azaz 2015 előtt is többször előkerült Orbán Viktor távlati, Európa jövőjéről szóló gondolkodásában. Erre volt példa, amikor a kormányfő 2011. április elsején, az EU Tanácsának soros elnök Magyarország képviseletében, a demográfiáért és családpolitikai kérdésekért felelős európai uniós tagállamok minisztereinek informális ülésén szólalt fel. Itt egyebek közt arról beszélt, hogy "ezért a társadalmak hosszú távú kiegyensúlyozottsága, békés működése szempontjából is fontos, hogy a közösségeink képesek legyenek újratermelni saját magukat, a közösségek külső erő bevonása nélkül is életképesek maradjanak és fönn tudják magukat tartani. Nekem személyes meggyőződésem, hogy a családok helyett Európa nem építheti a jövőjét bevándorlásra."

Sőt, Orbán Viktor még ellenzéki politikusként, 2007. március 3-án, a Fidesz életminőségről szóló konferenciáján világossá tette, hogy "és nekünk esélyt kell kapnunk arra, hogy el tudjuk mondani, hogy mi nem értünk egyet azzal, hogy a magyar kormány betelepítési programokat készít elő, ezzel szemben azt várjuk el a kormánytól, hogy tegyen meg mindent a családtámogatás erősítése érdekében. Ne leépítse a családtámogatást - és helyette az olcsóbb betelepítést válassza -, hanem igenis a bonyolultabb és drágább családtámogatási rendszer felépítését várjuk el a mindenkori államhatalomtól, és egyáltalán nem kérünk semmifajta tömeges betelepítésből."

A kérdés 2015-ben vált akuttá, amely év januárjától kezdve egyre több illegális bevándorló érkezett hazánk déli határaihoz. Ebben az évben a százezer lakosra jutó menedékkérelmek számát tekintve Magyarország volt az éllovas az EU-ban. A kormány fokozatosan, egyre keményebben lépett fel az illegális migráció megállítása érdekében. 2015 nyarán döntöttek arról, hogy kerítést építenek a déli határra, amely 2015 szeptemberére teljesen elkészült. Az erőszakos határnyitási kísérletet e hónap közepén Röszkénél a magyar hatóságok visszaverték. A kormány az egyre fokozódó nemzetközi nyomás és a mainstream sajtó durva, legtöbbször inkorrekt vádjai ellenére kitartott álláspontja mellett. Elvi, szuverenitásvédő alapon visszautasították a már az EU-ba érkezett bevándorlók kötelező szétosztását előirányzó betelepítési kvótát is.

2017. július 13-án arról adott hírt a Hír TV, hogy "Magyarországnak volt igaza a migránsválságban – ezzel a címmel közölt elemzést a The Times. A konzervatív brit napilap szerint a bevándorlás kezelésének magyar modellje megelőzte saját korát. A magyar miniszterelnöknek két fontos kérdésben igaza van: Európa csak sodródik a bevándorlás ügyében, a nemzetállamok feladata pedig a megfelelő egyensúly kialakítása a bevándorlók és a lakosság között."

Idővel azonban egyre több európai ország kezdte el követni a magyar migrációs politika mintáját. 2017. szeptember 15-én a brüsszeli bürokraták körében legbefolyásosabb lap, a Politico európai kiadása fogalmazott úgy, hogy "Brüsszelben senki sem akarja hangosan kimondani, de Orbán Viktor megnyeri migrációról szóló vitát". A lap arra utalt, hogy mind retorikában, mind cselekvésben egyre több európai vezető követi Orbán példáját.

Vannak olyan országok, ahol ez a beismerés ugyan kései, de annál meggyőzőbb. 2020. március 13-án írta meg a Pesti Srácok hogy " 

Öt évet pazarolt el az EU, mire rászánta magát, hogy eljusson oda, ahol Orbán Viktor 2015-ben tartott. Az Európai Unió bocsánatkéréssel tartozik Orbán Viktornak

– írja Boris Kálnoky a Kleine Zeitungban megjelenő véleménycikkében. 

Néhány nappal korábban a Hír Tv is bemutatta azt a hírt, hogy "egy német újságíró szerint a korábbi osztrák, és a jelenlegi német kancellárnak is bocsánatot kell kérnie a magyar miniszterelnöktől, mert 2015-ben neki volt igaza a migránsválság kezelését illetően." A bécsi liberális lapban, a die Presse című újságban megjelent cikkről Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár számolt be Facebook-oldalán.

Végül, de nem utolsósorban, a témában hasonlóan gondolkodó Donald J. Trump amerikai elnök Orbán Viktorral folytatott 2019-es megbeszélését követően méltatta azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket a magyar kormány tesz az illegális migráció ellen.

(fotó:Wikipedia)

Bankadó: ragadós lett a magyar minta

2004-tól egy inkább jelképes összegű hitelintézeti különadót fizettek a magyar bankok, de 2010-tól már komoly összeggel kellett kivenniük a részüket a közteherviselésből. A magyar modell a bankadó kapcsán is ragadós lett, több ország is követte az Orbán-kormány mintáját.

Elolvasom

Felelős állami gazdálkodás, választási büdzsék helyett

Míg 2010 előtt volt olyan év, amikor az egész világon a második legnagyobb volt a magyar államháztartás hiánya, 2011-től e téren is fordulat következett be. A fegyelmezett gazdálkodás most, válságidőszakban nagyobb mozgásteret biztosít a kormány számára a beavatkozásra, mint amilyen 2010 előtt a baloldali kabinetek rendelkezésére állt.

Elolvasom